A világ tengereiben, óceánjaiban keringő műanyaghulladék problémájáról már többször is írtunk: annyi van belőle, hogy sajnos az űrből is látszik. Ráadásul, az emberiség hatalmas mennyiségben gondoskodik az utánpótlásról: évente nem kevesebb, mint 12 millió tonna (!) műanyag kerül az óceánokba - írja a Euronews.
Ennek ellenére, ennek a gigantikus mennyiségnek nagyjából csak az egy százalékát tudják kimutatni a mintavételezéssel készülő felmérések. Felmerül a kérdés, hogy hová tűnik a maradék. A holland királyi tengeri kutatóintézet, a Royal Netherlands Institute for Sea Research (NIOZ) kutatói most úgy tűnik, megtalálták a titok nyitját.
A tudósok megállapították, hogy az óceánokba kerülő műanyagot a napsugárzás apróbb részekre bontja, majd ezeket a részecskéket egy műanyagzabáló baktérium, a rhodococcus ruber falja fel. Korábban írtunk egy hasonló étrendű kukacról is, amelyek teljesen le tudják bontani a műanyagot.
Az óceánokban élő baktériumok esetén azonban nem ennyire rózsás a helyzet, különben abszolút örömhírként lehetne kezelni a holland kutatók bejelentését. A rhodococcus ruber azonban, bár szintén lebontja a műanyagrészecskéket, de végtermékként szén-dioxidot ürít a vízbe, ami sem a tengeri élővilágnak, sem a bolygó légkörének nem tesz jót.
Ez az első alkalom, amikor sikerült bizonyítani,h ogy ez a baktérium ténylegesen megemészti a műanyagot, amelyet szén-dioxidra és más molekulákra bont le. Ez természetesen nem oldja meg az óceánokban található műanyag problémáját, azonban részben választ ad arra a kérdésre, hogy hova tűnik a műanyaghulladék jelentős része
- magyarázta Maaike Goudriaan, a NIOZ munkatársa.
A kutatók laboratóriumi körülmények között is megvizsgálták a baktériumok emésztési folyamatait. A tengervízből vett mintákhoz műanyagot adtak, ezzel etetve a mikroorganizmusokat. A becsléseik szerint az apró élőlények egy éve alatt a teljes műanyagmennyiség körülbelül egy százalékát képesek lebontani, bár azt a tudósok is elismerik, hogy ez valószínűleg nagyon konzervatív becslés, azaz, a tényleges mennyiség ennél jóval több lehet, ezért további vizsgálódásra lesz szükség.
Korábban is találtak már olyan baktériumokat, amelyek különféle szennyező anyagokat képesek lebontani, tavakban, folyókban, ez azonban olyan emésztési végtermékek megjelenésével jár, amelyek rendkívül károsak lehetnek a vízi ökoszisztémákra.
A műanyag óriási mennyisége pedig továbbra is probléma: az emberiség napjainkig körülbelül tízmilliárd tonna műanyagot gyrátott, ebből nagyjából hatmilliárd tonna a mai napig a szeméttelepeken bomlik, ahonnan a szél és az eső széthordja a külvilágba al ebomló részecskéket. A Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete (OECD) 2022-es jelentése szerint az összes műanyagnak csupán 9 százalékát haszonsítjuk újra, ami nagyon kevés.