Hirdetés

Mi az az energiaközösség és mikor lesz Magyarországon is?

|

Az energiaközösség új fogalom, amivel sok helyen még csak ismerkednek. Egy magyar startup azonban már készül az önellátó energiarendszerek megjelenésére.

Hirdetés

Pár szóban nehéz összefoglalni, hogy pontosan mit jelent az energiaközösség, de nagyjából úgy kell elképzelni, mint egy olyan összefogást, ahol a háztartások, közintézmények, sőt, cégek osztoznak az energiaszámlák terhein és az egyes tagok által üzemeltetett megújuló energiaforrások használatán. Ahhoz, hogy pontosabb képet kapjunk a témáról, az energiaközösségek számára szoftvert és hardvert - vagyis digitális platformot - fejlesztő startup, a Rising.eco egyik alapítójához és a cég kommunikációs vezetőjéhez, Folk Györgyhöz fordultunk.

"A Rising.eco-t négyen alapítottuk 2021 őszén, most hatan egyengetjük a cég útját" - mondta az amúgy újságíróként dolgozó alapító. "Az a célunk, hogy egy hardveres-szoftveres platformot hozzunk létre, amely lehetővé teszi az energiaközösségek számára az egymás közti elszámolást, energikönyvelést és számlázást.

Az energiaközösségek hatékonyabbá teszik a megújuló energia hasznosítását (Fotó: unops.org)
Az energiaközösségek hatékonyabbá teszik a megújuló energia hasznosítását (Fotó: unops.org)

Az energiaközösség az Európai Unióban szinte mindenhol új elképzelésnek számít, egyébként egy 20-30 éves koncepcióról van szó, aminek az egyik híres amerikai példája a Brooklyn Microgrid, de már Spanyolországban, Nagy-Britanniában vagy Hollandiában is léteznek hasonlóak helyenként több évtizede. Ez akkor még nagyjából annyit jelentett, hogy 2-3 helyi falu közösen vett két szélturbinát, hogy így jussanak ingyen energiához. Persze, ez a terület akkor még maga volt a vadnyugat, nem léteztek rendeletek vagy hatályos szabályozás. Ez az, ami elkezdett megváltozni az elmúlt évek során."

A cég azután alakult, hogy 2019-ben az Európa Tanács elfogadott egy téli energiacsomagot, amelynek az egyik eleme az energiaközösségekre vonatkozik: két fontos új szabály bevezetését rótta ki a tagállamokra, amelyeknek legkésőbb tavaly júniusig kellett implementálnia a nemzeti jogrendbe.

Hirdetés

"Az egyik szabály alapján létre kell hozni az úgynevezett prosumer, azaz aktív fogyasztó jogalanyt, aki nem csak fogyasztja az energiát, de vissza is táplál a rendszerbe" - magyarázta Folk György. "Emellett megalkották azt a jogi formátumot, ami kulcsfontosságú az energiaközösségek létrehozása szempontjából. Azaz létrejött az energiaközösség nevű jogi entitás, amit a tagállamok hosszas egyeztetés után implementáltak. Az unió jelentős vállalásokat fogalmazott meg, például azt, hogy 2050-re az energiafogyasztás 65 százalékát az energiaközösségek által termelt energiából kel fedezni, ez igen jelentős részarányt jelent. Ráadásul, ahhoz, hogy ez megtörténhessen, rengeteg tagállami korlátot és akadályt kell lebontani. Kicsit arra emlékeztet a helyzet, amikor a mobilszolgáltatókat kötelezték a roaming eltörlésére, aminek ezek a cégek érthető módon nem örültek. Hasonló volt a helyzet az energiahálózatok és a szolgáltatók szétválasztásánál vagy a vasúti helyzet rendezésekor, amikor előírták, hogy más kezében kell lennie a sínhálózatnak, az infrastruktúrának és a szolgáltatásnak. Ez történik most az energetika terén is, amit a meglévő szolgáltatók igyekeznek több tagállamban is lassítani, hátráltatni."

Az energiaközösségek lényege a sok, egymást kiegészítő, eltérő felhasználási mintát mutató fogyasztó összekapcsolása (Fotó: energy.gov)
Az energiaközösségek lényege a sok, egymást kiegészítő, eltérő felhasználási mintát mutató fogyasztó összekapcsolása (Fotó: energy.gov)

Az energiaközösségek létrejöttének alapfeltétele a korszerű energiahálózat, ami most egyébként is napirenden lévő téma, a megújuló energiaforrások (különösen a "háztartási" napelemek) vagy épp az elektromos autók és a töltőhálózatok miatt. Hazánk ezen a téren nem áll túl jól - még annak ellenére sem, hogy a hálózatunk, most még, bírja az egyre jobban növekvő terhelést.

A szomorú valóság az, hogy a magyar áramhálózatot nem tették rugalmasabbá, hogy képes legyen a sok ponton visszatáplált megújuló energiatermelés kezelésére, ami - szépen szólva - lassítja/hátráltatja a közös uniós energia termelés klímasemlegessé tételét célzó 2050-es célok elérését

- mutatott rá Folk György. "Viszont nem csak nálunk vannak komoly problémák, máshol is találni rossz gyakorlatot. Olaszországban például olyan abszurd szabályok vannak, amelyek kafkai módon hátráltatják értelmelten szabályokkal a megújulók telepítését, például városképi szabályokara hivatkozva. Szicíliában például bárhova lehetne napelemet telepíteni, de egy megújulókkal foglalkozó konferencián mesélték az olasz szakemberek, hogy olyan is előfordul, hogy valaki kérvényezi a napelemet, amin közel fél évig ülnek a hivatalnokok, aztán azt az indoklást kapja, hogy nem szerelheti fel a házára, mert az látszik az utcáról. Ez egyébként sok helyen alkalmazott gyakorlat, hogy ami nem látszik, arra nem kell engedély. Ezen viszont változtatni kellene, hogy a megújulók tovább terjedhessenek."

Erre nagy szükség lenne, különösen, hogy a Rising.eco alapítói arra számítanak, hogy 10-15 év múlva a napelem olyan lesz a háztartásokban, mint ma a mosógép.

Energiaközösséget alkothat két szomszédos falu, egy kerület néhány társasháza, de akár egy egész megye is (Fotó: NASA)
Energiaközösséget alkothat két szomszédos falu, egy kerület néhány társasháza, de akár egy egész megye is (Fotó: NASA)

"A kihívást jelenleg az jelenti, hogy egy teljesen új, kialakulóban lévő piacról van szó, amelynek egyelőre a szereplői és a szabályai is még folyamatosan változnak" - tette hozzá Folk György. "Ausztria például fényévekkel jár Magyarország előtt az energiaközösségek terén: léteznek előre megírt szerződési sablonok, az állam pedig adja a know-how-t, a felhasználás módjairól, a szabályokról, jogi lépésekről amellett hogy állami forrásokat is felhasznál a klímabarát energiaönellátás ösztönzésére a lakosság és a vállalatok körében egyaránt."

A közösség energiája

Az energiaközösség egy rugalmas keret, amibe bekapcsolódhatnak egy utca vagy egy városrész lakói, az ottani közintézmények, de akár a céges szereplők, vagy épp egy falu egyik utcája és a közelben működő gyárcsarnok, a lényeg, hogy minél több olyan tagja legyen a közösségnek, akiknek eltérőek a fogyasztási szokásai, mintái.

A Rising.eco fejlesztésével átláthatóvá válik a közösség tagjainak energiahasználata (Fotó: rising.eco)
A Rising.eco fejlesztésével átláthatóvá válik a közösség tagjainak energiahasználata (Fotó: rising.eco)

"Tegyük fel, hogy van egy falu, ahol tíz egymás melletti ház lakói energiaközösségeket hoznak létre" - magyarázta Folk György. "Mindenki felrak napelemet a tetőre, aztán rákötjük az általunk fejlesztett ecobox nevű hardvereszközt az inverterükre. Ez a kis eszköz kommunikál a közösségbe bekötött energiaforrások és fogyasztók között, a hónap végén pedig az általa az adatbázisainkba felküldött auditált adatok nyomán elszámol azzal, hogy ki, milyen forrásból mennyi energiát használt fel. Tehát, ha az egyik lakó három hétig nincs otthon, de a szomszédja meg naponta tölti az elektromos autóját, akkor a hó végén jóváírják neki a különbözetet. Ezt úgynevezett "okos szerződésekkel" (smart contract) kezeljük, ami a befektetői részt is lefedi, azaz, a beruházások és a megtérülés is nyomon követhető a platformon keresztül a jövőben. Persze, felmerül a kérdés, hogy miért van szükség az eltérő fogyasztási mintákra. Ha van ez a tíz háztartás, ahol reggelente mindenki felkel, elmegy a munkahelyére, majd este hazajön, tévét néz, vacsorát főz és felkapcsolja a villanyokat, az nem szerencsés felállás. Ilyenkor ugyanis nap közben egyik háztartás sem használ sok energiát, csak reggel és este, azaz ezek lesznek a csúcsidőszakok - ezek nem egészítik ki egymást, mivel a legtöbben hasonló napirend szerint vannak otthon és járnak dolgozni. Ha viszont bekapcsolunk a rendszerbe mondjuk egy óvodát, meg a helyi önkormányzat épületét, ahol nappal fogyasztanak, akkor már kiegyenlítődhet a rendszer fogyasztása, ami kulcsfontosságú az energiaközösségek hatékony önellátása szempontjából."

A Rising.eco szakértői is egyetértenek abban, hogy minél nagyobb egy energiaközösség, annál hatékonyabban működik - mivel az eltérő fogyasztási minták nagy létszámnál tudják igazán jól kiegészíteni egymást. A Magyarországon érvényes szabályok alapján minden egyes járásban külön energiaközösségeket kell létrehozni. Ennek egyébként fizikai előnye is lenne, a viszonylag alacsony távolság miatt - mivel az energia továbbításánál a nagy távolságokon a veszteség mértéke is jelentősen megnő.

Az elektromos hálózatok nehezen fogják bírni az egyre növekvő terhelést (Fotó: Unsplash/Fré Sonneveld)
Az elektromos hálózatok nehezen fogják bírni az egyre növekvő terhelést (Fotó: Unsplash/Fré Sonneveld)

"Az energiaközösségek egyik fontos középtávú célja, hogy ne kelljen rendszerhasználati díjat fizetni, ha az energia az úgynevezett trafókörön belül marad" - magyarázta Folk György. "Ezzel, egy jól működő energiaközösségben rengeteget lehetne spórolni."

Mi a helyzet a napelemekkel?

A napelemek népszerűsége óriásit nőtt az elmúlt években, hazánkban azonban - más megújuló energiaforrásokhoz hasonlóan - ez a terület is mostoha sorsra jutott. Míg tavaly még sokan várták a lakossági napelempályázatot, amely támogatást nyújtott az otthoni rendszerek kiépítéséhez, mostanában egyre-másra csorbítják az otthoni napelemes rendszerekkel együtt járó kedvezményeket, a támogatások kifizetése akadozik, olyannyira, hogy a beszereléssel foglalkozó vállalkozók, ha megtehetik, nem is vállalnak pályázatos ügyfeleket, mert nem szeretnék saját zsebből finanszírozni az állam tétlenségét. Ez azonban akadályokat gördít a hazai energiaközösségek kialakulása elé.

A napelemes betáplálással kapcsolatos változtatások rövid távon rosszul érintik a szektort, így minket is

- mutatott rá Folk György. "Ez egy létező probléma, ami nagyon visszaveti a fejlődést. Ennek ellenére nem aggódunk túlságosan, mert arra számítunk, hogy középtávon már rendeződik a helyzet. Magyarországon jelenleg több probléma van: most mindenki napelemes rendszert szeretne, az energiaválság miatt, viszont a visszatáplálásra vonatkozó szabályok, illetve a szaldós elszámolás megváltoztatása nélkül.

A hazai napelemeknek csak a töredéke mellé telepítenek energiatároló megoldást (Fotó: Unsplash/Bill Mead)
A hazai napelemeknek csak a töredéke mellé telepítenek energiatároló megoldást (Fotó: Unsplash/Bill Mead)

Magyarországon most a napelemeknek csak egy elenyésző hányada - kevesebb mint 5 százalék - mellé telepítenek energiatárolót, ami azt jelenti, hogy az az energia, amit a termelés pillanatában nem tudnak felhasználni visszatáplálásra kerül. Ez nem hatékony, ezért rendkívüli módon meg fog nőni a helyi tárolás jelentősége - de az energiaközösségeknek amúgy is képesnek kell rá lennie, hogy valamennyi energiát helyben tároljanak a hatékony működéshez. A jelenlegi rendszer viszont nem ösztönzi a helyi tárolási kapacitásba való befektetést, ez is visszaveti az országot. Mi arra számítunk, hogy ez a helyzet jövő év tavaszára megváltozhat, mert nem a röghöz kötött helyzethez szeretnénk technológiát fejleszteni".

A Rising.eco alapítói azonban első sorban nem a magyar piacot célozzák a fejlesztéseikkel, hanem a lehető legrugalmasabb és legtágabb európai kereteken belül szeretnének működni. Az akkumulátorok integrációja után, következő lépésként a hőpumpás rendszereket szeretnék bevonni az energiaközösségek működésébe, ezt hosszú távon pedig ki lehet majd egészíteni más megújuló források kezelésével.

Energiaközösségek és elektromos autók

Az elektromos autók terjedése - ahogy a cikk elején is említettük - komoly terhelést jelent az energiahálózatok számára, a V2G (vehicle-to-grid) technológiának köszönhetően pedig számlázási és energiaháztartási szempontból is új ajtókat nyit meg. Kérdés, hogy ez hogyan egyeztethető össze a közösségi működéssel.

"Ez az úgynevezett mikrohálózatok kezelésének (microgrid management) kérdése, amivel mi nem foglalkozunk" - mondta Folk György. "Azonban, egy energiaközösség ideálisan úgy működik, hogy a mikrohálózati vezérlő - ami a mi ecoboxunkkal is képes együttműködni - az otthoni autótöltésre használható energiatároló mellett ugyanúgy tekint az elektromos biciklik és autók akkumulátoraira, mint a többi akksira - azaz, ha többletenergia kerül a rendszerbe, ezeket is feltölti. Ezen a téren együtt dolgozunk a MET3R magyar startuppal is, akik éppen ilyen mikrohálózati megoldásokat is fejlesztenek."

Még van mit mesélnünk neked, minden érdekességet megtalálsz itt!

Hirdetés

Úgy tűnik, AdBlockert használsz, amivel megakadályozod a reklámok megjelenítését. Amennyiben szeretnéd támogatni a munkánkat, kérjük add hozzá az oldalt a kivételek listájához, vagy támogass minket közvetlenül! További információért kattints!

Ne maradj le a legfontosabb zöld hírekről! Engedélyezd az értesítéseket és az elsők között olvashatod a legfrissebb cikkeinket e-mobilitás, okosváros és okosotthon témákban (hogy a többiről ne is beszéljünk! :)